Csörög

Weboldal

Csörög földrajzi adottságai már az őskori ember számára is vonzóak voltak a lete-lepedésre. Jellegzetes alakzat a miocén (föld-történeti harmadkori) eredetű csörögi Kígyó-hegy, amely vulkanikus eredetű andezit kőzetből áll.
Érdekessége, hogy tulajdonképpen egy tellér része, mely a Keleti-Cserhátból sugárirányban induló „kőzet- folyamok” közül a leghosszabb, 21 km. A kelet-nyugati irányban hosszan elnyúló „hasadék vulkán” 221m magas (a Gellért- hegy 235 m). A kúpalakú hegy oldalában a középkortól fogva szőlőt termesztettek.
A falunak ezt a részét hívták Nagycsörögnek, a hegy alatti részt pedig az országút másik oldalán Kiscsörögnek. Szintén a korai megtelepedést segítették a környéken folyó patakok, például a Hartyán- és a Sződrákos-patak.
Csörög neve a csörge’csermely’ szóból származik, de van a XIX. századból egy népetimológiás névmagyarázat is, mely szerint „ Vácz felöl van a Csörög puszta, jelenleg híres bortermesztő hegy, mely elnevezését onnan vette, hogy tele van apró kövekkel, melyek zivatarkor a hegyen meglódulván csörögve aláhullanak”. (Ezt Volentics Bálint sződi bíró jegyezte le 1865-ben.)